A dósák felhalmozódása 

Azt már említettem, hogy több kiváltó okot is megnevez az ájúrvéda a dósák felhalmozódásának kiváltó okaként. Kiválthatják az évszakok hatásai, például télen egy meghűlés, vagy nyáron a napszúrás.  Okozhatja helytelen életmód, például a túlhajszoltságtól kimerültség. A leggyakrabban elkövetett hiba a táplálkozási szokásainkban gyökeredzik. Persze sosem szabad elfeledkezni arról az ősi védikus igazságról sem, hogy "minden az elmén megy keresztül". Az intellektus tévedése és a megemésztetlen élmények épp úgy okozhatják a dósák súlyosbodását, mint a napszúrás.

A vátát felboríthatja a koplalás, az édes íz hiánya, a könnyű ételek, túl sok gyümölcs, nyers étel fogyasztása. A túlzott munkahelyi nyomás, de bármilyen stressz-helyzet. Az őszi szelek.  Főként a hölgyek érezhetik az ősz beálltával, mikor elindulnak az első hidegebb szeles idők, teljesen összezuhannak, megerősödnek szorongásaik, feszülté válnak, álmatlanság, emésztési problémák jelentkeznek. A tridósa ismerete nélkül nem ismerik fel, hogy ez nem a "vége a nyárnak, jaj de kár" hanem az amúgy is szeles alkatukban a hirtelen hideg szelek hatására a levegő-éter (váta) nagyon megemelkedik.

A pittáknak csínján kell bánniuk az erős fűszerekkel (chily, paprikák, bors, gyömbér). Ha például gyömbért ajánl az ájúrvédikus terápia számukra, az legyen inkább por fűszer, ne friss gyömbér, de még azzal is óvatosan kell bánni. Nem vihetik túlzásba az olajban sült ételeket. A nyári tűző nap, a forróság, a szauna, a szintén káros hatású a szervezetükre. Mikor panchakarma eljárást (tisztító terápia) alkalmaznak náluk, annak része lehet a szvédana azaz a gőz terápia, náluk inkább a nádi szvédanát alkalmazzák. Ez a teljes test forró gőzzel történő kezelése helyett, csak a helyi, kis felületű gőzölést engedi meg (pl. törzsi csakrák, térd, derék). Az említettek mind megemelhetik a tüzet a testben, ami kedvezőtlen a pitta számára, dósa felhalmozódást okoz.

A kapháknak kerülni kell a fűszerekben szegény, nyers, a nehéz, édes vagy sós ételeket. A hideg italokat, a tejtermékek túlzott fogyasztását. A hideg, nyirkos idő lesz számukra veszélyes. A túl sok alvás és a lustálkodás szintén kárukra lehet, mert ezek emelik a kaphát a szervezetben.

Ha a váta kezd felhalmozódni, az fogyáshoz, fázékonysághoz, reszketéshez, szédüléshez, erőtlenséghez vezet. Természetére jellemző száraz és levegős jelenségeket generál, mint a székrekedés, vagy a felfúvódás. A beszédhez elengedhetetlen a levegő, így levegős természete miatt a beszédnek közvetlen kapcsolata van a vátával. A beszédzavarok, mint a dadogás, az összefüggéstelen beszéd, a rekedtség is, a váta egyensúlyi zavarára utal.

"Ha túl sok a váta (levegő), a prána és a szellem elveszíti kapcsolatát a testtel, ami leépüléshez és koordinációs zavarokhoz vezet. A fizikai test elhasználódik, a szervezet túlműködik, az életnedvek rovására."

Ha a pitta kibillen és túlsúlyba kerül, ott sárgás színűvé válik a széklet, elsárgítja a bőrt, a szem fehérjét. Égető érzéssel jár, éhséggel, szomjúsággal, savasodással.

"Ha túl sok a pitta (tűz), megnövekszik a belső hő, ami gyulladásokat, fertőzéseket, lázat eredményez. A szó szoros értelmében elégetjük, felemésztjük magunkat"

A kapha túltengés következményei az emésztés tüzének kihunyása, a hányinger, közöny, meghűlés, ernyedtség, nehézkesség, túlalvás, nehézlégzés, elhízás.

"Ha túl sok a kapha (víz), megnő a test nehézkedési ereje. A súlyfelesleg akadályozza a normális működést, a zsírszövet felhalmozódása hipoaktivitáshoz vezet."