Alvópárna

A fiam még kicsi volt, amikor már nyilvánvalóvá vált a kézügyessége. Szeretett is mindent, ami kézműves tevékenység. Sokat hálálkodtunk jó természete miatt, hiszen ha volt nála némi gyurma, vagy néhány színes ceruza, vagy csak egy kiürült tejfölös doboz, ő remekül elfoglalta magát. Karácsonyra gyertyát mártottunk ajándéknak, fűszerképeket készítettünk, de talán ami a legjobban tetszett neki az, az alvópárna volt.

Vettünk maradék textilt, és két, kb. 20 cm x 30 cm-es anyagot először három oldalánál összevarrtuk, kifordítottuk és megtöltöttük aromás gyógynövényekkel. Olyan növényeket választottam neki, hogy funkcióját tényleg betöltse, amelyeket nyugtató és altató teákba is keverünk, levendulát, citromfüvet, kamillát. Mikor megtöltöttük, a nyitva maradt oldalát is bevarrtuk.

Ezzel kész is volt az alvópárna. Illatozott és csinos is volt, hiszen aztán még díszítette, rajzolt rá, fodrot raktunk a szélére, ha lánynak készült ajándékba. A sajátját természetesen minden este mellé kellett tenni. Ha már magától nem illatozott, gyűrögette, míg el nem aludt, az összetört virágok pedig újra ontották illatukat. Egy ilyen párna sokszor hetekig, hónapokig betöltötte szerepét, és ha nagyon elrongyolódott, annak is örültünk, hiszen készíthettük a következőt.