Ízek szerepe a kezelésekben

Az Ájúrvéda a nyugati gasztronómiával szemben 6 alap ízt különböztet meg. Ezek az édes, a sós, a savanyú, csípős, keserű, fanyar ízek. Ezek olyan fontos szerepet játszanak az kezelések maghatározásában, mint a dósák szerepe a betegségek diagnosztizálásában. Ezek az ízek, amelyeket a szánkban érzünk evés, vagy ivás közben közvetlen hatással rendelkeznek szervezetünk működésére.
Az alap ízek mindegyike, két-két elemet tartalmaz az öt elemből (éter, levegő, víz, tűz, föld). Emellett energiájuk hűtő, vagy fűtő hatást fog kifejteni szervezetünkre (pl.: a csípős a legmelegebb, a keserű a leghidegebb). Valamint a dósákra is hatnak, csökkenthetik, vagy erősíthetik a testnedveket. A hat alapíz között vannak, amelyek a súlygyarapodást, vannak amelyek a súlycsökkenést váltanak ki. Az édes a legnehezebb íz, utána a sós, a fanyar. Könnyebb a savanyú, majd a csípős, legkönnyebb íz pedig a keserű.

Az indiai konyhaművészet sokszínűsége nem véletlen. Az ayurvédikus táplálkozás ajánlása szerint egy ebédnek mind a hat alapízt tartalmaznia kell. Ha ez nem megvalósítható, akkor legalább egy napon belül éreznünk kell mindet.